KORONAVÍRUS: TÉNYLEG MUNKA NÉLKÜL MARADNAK MAGYAROK SZÁZEZREI?

KORONAVÍRUS: TÉNYLEG MUNKA NÉLKÜL MARADNAK MAGYAROK SZÁZEZREI?

2020-03-24 Off By admin
A koronavírus-járvány azonnal megszünteti a munkaerőhiányt Magyarországon, ami az elmúlt időszakban már egyébként is mérséklődött. Azonban sajnos nem a régóta várt egyensúly jöhet el a hazai munkaerőpiacon, hanem a gazdasági aktivitás romlása miatt a munkanélküliségi ráta emelkedése és a foglalkoztatás csökkenése. Éppen ezért a kormánynak most arra kell koncentrálnia, hogy megmentse a munkahelyeket, hiszen a magyar gazdaság elmúlt években látott dinamikus növekedését elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetjük. Mindeközben a döntéshozóknak arra is figyelniük kell, hogy a munkanélkülivé válóknak a segítségére siessen.

Hosszú évekig arról beszélhettünk, hogy a munkaerőhiány a magyar vállalatok legnagyobb problémája. Az üres álláshelyek száma sosem látott rekordokat döntött meg 2016 óta, és a vállalatok arra panaszkodtak, hogy a képzett munkaerő hiánya jelenti számukra a legnagyobb problémát, ami gátolja a termelés növekedését. Tavaly azonban már enyhült ez a feszültség, amiben több tényező is szerepet játszott (béremelés, automatizáció, külföldről érkező dolgozók). Úgy tűnt, hogy a vállalati szektor kezdi megoldani a problémákat, miközben az állam továbbra is komoly munkaerőhiánnyal küzdött több területen is. Mindez megerősítik a frissen publikált, tavalyi negyedik negyedéves KSH-adatok is.

Idén azonban 180 fokos fordulatot láthatunk. A Kínából induló koronavírus-járvány miatt először a turizmus-vendéglátásban láttunk kedvezőtlen folyamatokat, hiszen az utazási korlátozások rájuk hatottak leginkább, aztán a különböző szigorúbb globális intézkedések (karanténok, kijárási tilalmak, határzárak) még egy pofont adtak az ágazatnak, ami miatt a turisztikai és a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó cégek bevételei zuhanni kezdtek. Miután nincsenek vendégek, így annyi dolgozó sem kell, mint korábban.

Februárban elkezdtek recsegni-ropogni a beszállítói láncok, hiszen a kínai gazdaság leállása miatt nem érkeztek meg a szükséges alkatrészek, alapanyagok, amelyek elengedhetetlenek a termeléshez a feldolgozóiparban. A láncok egyre inkább sérültek, amikor terjedni kezdett a fertőzés a világban, illetve Olaszországban is kialakult a járványos helyzet, ami ott karanténhoz is vezetett, ennek a negatív gazdasági hatásait pedig a következő időszakban érzik meg még inkább a vállalatok.

A fertőzés európai terjedése gyárleállásokhoz vezet szerte a kontinensen, ami szintén erőteljesen rontja a gazdasági aktivitást, így mostanra egyetértés van abban a közgazászok között, hogy az EU gazdasága recessziót él majd át az idei évben.

EBBEN A KÖRNYEZETBEN PEDIG A MÁR A SZÓRVÁNYOSAN MOST IS MEGKEZDŐDŐ LEÉPÍTÉSEK TOVÁBB FOGNAK FOLYTATÓDNI A KONTINENSEN.

A kedvezőtlen gazdasági környezet alól Magyarország sem vonhatja ki magát, ráadásul hazánkban is – nagyon helyesen – bevezettek korlátozó intézkedéseket a járvány terjedésének megfékezésére. A külső kereslet csökken, így az export visszaesik, miközben a gyárak és bizonyos szolgáltatások leállása hazánkban is megkezdődött. Vannak, akiknek a korlátozó intézkedések miatt kell teljesen vagy részlegesen zárva tartaniuk, mások azért nem tudnak termelni, mert nem érkeznek meg a szükséges alkatrészek külföldről, megint másoknak azért, mert koronavírussal fertőzött dolgozókat találtak, így bezárták az üzemet. Miután számos ágazatban gyakorlatilag nincs kereslet, így ha tudnának, akkor sem érné meg termelni.

Fontos látni, hogy a komoly tőkeerővel rendelkező nagyvállalatok könnyebben átvészelhetik ezt az időszakot, miközben a kisebb cégeknél hamar eljöhetnek a likviditási problémák, amelyek kedvezőtlen munkaerőpiaci fejleményekhez vezethetnek.

MAGYARORSZÁGON A FOGLALKOZTATOTTAK KÉTHARMADA A KKV-SZEKTORBAN DOLGOZIK, A LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT MIKRO- ÉS KISVÁLLALATOKNAK TÖBB MINT 50%-OS AZ ARÁNYUK.

A kkv-k tőkeereje jóval alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, beruházási hajlandóságuk gyengébb, és addicionális tőkebevonási képességük is szerényebb, így feltételezhető, hogy számukra már rövid távon is szükségessé válnak olyan kormányzati intézkedések, amelyek javítják a likviditási helyzetüket és víz felett tartják őket. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban a kkv-k is erősebbé váltak, nagyot ugrott a termelékenységük, és az olcsó hitelek hatására érdemi fejlesztéseket tudtak végrehajtani.

Átfogó támogató kormányzati intézkedések hiányában azonban jöhetnek a tömeges leépítések a kkv-körben, de ezek sajnos a nagyvállalatokat sem kerülhetik el, hiszen nem lokális problémáról van szó; az egyes anyavállalatok szerte a világon hasonló folyamatokkal néznek szembe, mint itthon. A multik azonban egyelőre kitartanak: a leállások ellenére a legtöbben arról számolnak be, hogy fizetik a munkabéreket.

Nem véletlen, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszer arról beszélt, hogy „sok százezres” munkanélküliséggel számol a kormányzat. Nyilatkozata alapján biztosak lehetünk abban, hogy az idei évben már a kabinet sem számol azzal, hogy a magyar GDP növekedjen. Legjobb esetben is stagnálás közelében teljesíthet idén a magyar gazdaság, azonban már megjelentek olyan elemzői vélemények is, amelyek érdemi visszaesést prognosztizálnak, sokan pedig a világgazdasági válság hatásához hasonlítják a mostani helyzetet.

ABBAN AZ IDŐSZAKBAN A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON 300 EZER FŐRŐL 500 EZERRE NÖVEKEDETT, TEHÁT NEM ELKÉPZELHETETLEN A TÖBBSZÁZEZRES NÖVEKEDÉS A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁBAN.

Jelenleg minden attól függ, hogy a cégeknek milyen sokáig kell korlátozni vagy szüneteltetni a termelésüket, ami a járvány lefutásának függvénye. Azt pedig senki sem tudja megmondani, hogy mikor érnek véget a járvány miatti korlátozó intézkedések (itthon és külföldön), a lényeg azonban mindenképpen az, hogy olyan kevés vállalat építsen le vagy menjen csődbe az adott időszakban, amennyire csak lehet. Hiszen ha a munkahelyek megmaradnak, akkor a járvány lecsengése után az emberek visszamehetnek dolgozni, így bízhatunk a V-alakú felpattanásban. Ellenkező esetben – ha tömeges leépítésekre kerül sok – sokkal lassabb lesz a kilábalás is, hiszen termelési kapacitásokat veszítünk el (csökken a potenciális növekedés). Éppen ezért lép világszerte a legtöbb kormány azonnal, hogy a vállalatok támogatására siessen.

Mindezt Magyarországnak is meg kell tennie. Az MKIK felmérése szerint a vállalatok döntő többsége kedvezőtlennek ítéli meg a vállalat kilátásait a koronavírus miatt, a koronavírus negatív hatásai heteken belül jelentkezni fognak a legtöbb válaszadó szerint, negyedük szerint már most zavarok vannak a működésben. Annyi biztos, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság a vállalatok körében. Ugyan a kormány már bejelentett bizonyos intézkedéseket (pl. a hitelek törlesztésének felfüggesztése, turizmus-vendéglátás szektor támogatása), azonban a következő időszakban további lépésekre számíthatunk, hogy a kabinet megóvja a termelőkapacitásokat, hiszen a legtöbb céget eléri a vírus hatása. Ezzel egyidőben arra is szükség lesz, hogy a munkanélkülivé válókról gondoskodjon a kormányzat.

A kényszerszabadságok és leépítések ugyanis a következő időszakban sajnos elkerülhetetlenek, a kérdés csakis a mérték. Az MKIK felmérése szerint a cégek negyede (a válaszadók 27%-a) fizetés nélküli szabadságra küldheti a dolgozókat, de sokan a fizetett szabadsággal operálnának, amíg ezt megtehetik. A bajba került embereknek biztonságra lenne szükségük: ilyen lehet a kényszerszabadságra küldött dolgozók támogatása, illetve az álláskeresési járadék (hétköznapi nevén munkanélküli segély) időtartamának meghosszabbítása. Magyarországon jelenleg 3 hónapig jár a munkanélküli segély, ami a legrövidebb idő az EU-ban, azonban aki ezekben a hetekben veszíti el az állását, annak könnyen lehet, hogy több időre lesz szüksége ennél, hogy állást találjon. A vállalatok bizonyára mindaddig nem keresnek majd tömegesen új dolgozókat, amíg a termelés nem fut fel újra, erre pedig valószínűleg még hónapokat kell várnunk. Összességében a 3 hónapos periódus a munkaerőhiány időszakában nem okozott súlyos zavarokat a munkaerőpiacon, habár a szakértők felhívták a figyelmet ennek negatív hatásaira, most viszont növelni kell.

Nemzetközi példák már vannak arra, hogy kormányok átvállalják a kényszerszabadságra küldött dolgozók segélyezését, amely működőképes stratégiának tűnik. Az eszközök tárháza széles, a lényeg, hogy

MOST MINÉL TÖBB MUNKAHELYET ÓVJON MEG A MAGYAR KORMÁNY IS, ILLETVE AKIK ELVESZÍTIK AZ ÁLLÁSUKAT, AZOKNAK CÉLZOTT SEGÍTSÉGET NYÚJTSON.

Varga Mihály Pénzügyminiszter egy interjúban arról számolt be, hogy a leépítés függvényében kell intézkedéseket hoznia a kormánynak (más eszközök kellenek ha „százezres” és mások, ha „félmilliós”), azonban a leépítések után meghozott intézkedések már nem igazán fognak segíteni, csak kárenyhítésre lehetnek elegendőek.

Forrás: https://www.portfolio.hu