Munkahelyi stressz – az alábecsült járvány

Munkahelyi stressz – az alábecsült járvány

2019-10-09 Off By admin

Az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved a tartósan fennálló, a testi-lelki jól-létet megterhelő munkahelyi stressz káros következményeitől, amely mind szervezeti, mind társadalmi szinten jelentős többlet terhet jelent.

A mindennapok során mindenkit ér stressz. A túlzott stressz egészségkárosító hatásának szerepe van a pszichés (kognitív, viselkedéses és érzelmi) és pszichoszomatikus (lelki eredetű testi tünetek), illetve krónikus betegségek kialakulásában.

A tartósan fennálló, mértékében a testi-lelki jól-létet már megterhelő stressz a második leggyakoribb munkahelyi panasz, amely az Európai Unió 27 országában a munkavállalók közel egynegyedét (22 százalékát) érinti – állapította meg az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2009-es tanulmánya. A vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60 százaléka közvetve vagy közvetlenül a stressznek tudható be. Azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult, vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek, emelkedőben van. Magyarországon egy hajszállal még ennél is rosszabb a helyzet. Prof. Dr. Kopp Mária vezetésével a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai országos reprezentatív egészségfelmérést végeztek (Hungarostudy), melynek eredményei szerint a halálozás valószínűsége a háromszorosára emelkedett azon 40–69 éves magyar férfiak között, akiknek 2002-ben munkahelyi bizonytalanságot kellett megélniük, illetve a duplájára növekedett azok körében, akiknek alacsony kontroll lehetőségük volt. Ugyanebben a korcsoportban a nőknél az alacsony munkahelyi támogatás bizonyult a 2006-ig bekövetkező halálozás kiemelkedő rizikófaktorának.

pozitív stressz
A munka változó világa pedig egyre jobban megterheli a munkavállalókat – értve ezen a leépítéseket, a tevékenységek kihelyezését, a feladatok és a készségek tekintetében megkövetelt rugalmasságot, a pusztán határozott időre szóló szerződések szaporodását, a munkahelyi bizonytalanságot, a munka intenzitásának növekedését, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének nehézségeit, valamint a munkahelyi stresszel való megküzdést segítő programok hiányát.
A munkahelyi stressz és következményei – a munkaképesség csökkenése, a mentális panaszok, elsősorban a depresszió – károkat okoznak a társadalom számára.
A tartós, káros stressz (distressz) az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. Ha tartósan fennáll az „állandó készenlét” állapota – az úgynevezett krónikus stressz –, a szervezet a lehetőségei határáig alkalmazkodik, majd kimerül. A krónikus stressz szoros összefüggését a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a fertőző betegségekkel, a fejfájással, az izomfájdalmakkal, a gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, a menstruációs zavarokkal, a depresszióval, a szorongással, a kiégéssel, valamint az egészségkárosító rizikómagatartások (a mértéktelen alkoholfogyasztás és evés, a dohányzás) megjelenésével számos tudományos vizsgálat igazolja.
Nemzetközi kutatások a túlzott alkoholfogyasztás és a munkahelyi stressz között is találtak kapcsolatot. Összességében arra jutottak, hogy nagyobb az esélye a pszichoszomatikus tünetek (ingerlékenységnek, szorongásnak, depressziónak, kiégésnek) kialakulásának a nagy erőfeszítéssel és alacsony jutalommal jellemzett körülmények között dolgozóknál és azoknál, akik rendszeresen túlvállalják magukat.

A munkahelyi stressz negatív következménye szervezeti szinten például lehet a csökkent teljesítményre való készség és képesség, visszafogott munka, betegállományban töltött napok számának emelkedése, munkahely elhagyása, munkahelyi megelégedettség csökkenése, korai nyugdíj. Társadalmi következmény lehet, például az egészségügyi ellátás fokozott mértékű igénybevétele.

Forrás: http://www.munkahelyistresszinfo.hu/