Négy jel, ami arra utal, hogy az állásinterjú halálra van ítélve

Négy jel, ami arra utal, hogy az állásinterjú halálra van ítélve

2019-10-30 Off By admin

Elég egy pillantás az interjúztató unott arcára vagy a beszélgetés során beálló hosszú csönd, és aki tud olvasni a jelekből, egyből rájön, mi lesz az állásinterjú kimenetele. Előfordulhat, hogy a felvételi beszélgetéssel járó izgalom, stressz miatt – a kevésbe rutinos álláskeresők, de olykor-olykor még a gyakorlott pályázók is – figyelmen kívül hagyják azokat az egyértelmű jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a felvételi beszélgetésnek nem lesz folytatása. Tanácsok.

Hallgatás

Ha a jelölt többet beszél, mint az interjúztató, utóbbi pedig nem szakítja félbe, nem tesz fel lényegretörő kérdéseket, hagyja, hogy az interjúalany mondja a magáét, egyértelműen jelzi, hogy a jelöltnek nincs esélye arra, hogy behívják egy következő beszélgetésre vagy jelenlegi teljesítményét figyelembe véve megkapja a megpályázott állást. A hallgatás ez esetben elutasítást jelent.

A figyelmes szemlélődést, taktikus hallgatást azonban nem szabad összekeverni az érdektelenséggel vagy a közömbösséggel. Előfordulhat, hogy a felvételi beszélgetést vezető HR-es a jelölt viselkedésére kíváncsi, arra, hogyan és mit mond, ha nincsenek időbeli korlátok, nem érzi úgy, hogy sürgetik. Tud-e pár mondatban válaszolni a korábban feltett kérdésre, vagy bő lére ereszti mondandóját, esetleg hallgat, ha az interjúztató sem beszél. A hallgatás a „lélektani hadviselés” eszköze is lehet. Hogyha a jelölt ilyenkor ilyenkor feltalálja magát – kérdez, vagy röviden, tömören fogalmaz, és látszik rajta, hogy pörgetné az interjút, várja a további kérdéseket –, nyert ügye van.

Unalom

Egyértelműen a felvételiztető érdektelenségéről árulkodik, ha beszélgetés közben nem néz a jelentkezőre, inkább a falat vizsgálgatja, a cipője orrát bámulja vagy éppen a tollával játszik. Az sem jó jel, ha gyakran les az órájára, miközben hagyja, hogy a jelölt beszéljen.

Előfordulhat, hogy sürgeti az idő, mert több százan jelentkeztek egy állásra, és mindenkit meg kell hallgatnia két-három nap alatt, ilyenkor azonban általában előre szól, hogy csak egy rövid beszélgetés várható. Ami – mégha valóban öt-tíz percről van is szó – rendszerint elég ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a jelölt arra, hogy részt vegyen egy újabb, tartalmasabb állásinterjún, vagy kiesik a rostán.

Csak egy telefon!

Ha az interjúztató a felvételi beszélgetés közben előkapja a mobilját, mondván, egy sürgős hívást el kell intéznie, vagy fölveszi a telefont, amikor az csörög, és percekig beszélget a hívóval, a jelölt biztos lehet benne, hogy nem élvezi a HR-es osztatlan figyelmét. Ebből levonhatja a következtetést, hogy a cég számára nem fontos, hogyan végződik az állásinterjú, vagyis nem számolnak vele potenciális alkalmazottként. Más a helyzet, ha az interjúztató előre szól, hogy hívást vár, vagy éppen felveszi a telefonját, ha csörög, ám elnézést kér, és rövidre zárja a beszélgetést a hívóval.

Vallatás

Érdemes észnél lenni, ha az interjú jócskán elhúzódik, ám korábban nem utalt semmi a maratoni kérdezz-felelekre. A harmadik-negyedik állásinterjú-körnél már – a betöltendő munkakör jellegétől függően – pszichológiai teszteket is kitöltethetnek a jelölttel, hogy így vizsgálják rátermettségét. Ám erről mindig értesítik, nem éri hát váratlanul a felvételi jellege és időtartama. Amikor viszont előzetes bejelentés nélkül két-három óráig kérdezgetik a jelöltet és az interjú leginkább vallatásra hasonlít, semmint kétoldalú beszélgetésre, ahol egyenrangú felek állnak – ülnek – egymással szemben, egyértelműen az a cél, hogy a jelöltet „megtörjék”. Senki sem tud órákig koncentrálni, előbb-utóbb lankad az éberség, és a jelentkező hibázik. Ha az interjúztató csak erre vár, nem érdemes keseregni, örüljünk, hogy ennyivel megúsztuk, és nem lépünk egy olyan cég kötelékébe, amely láthatóan már az elején arra utazik, hogy kifacsarja leendő munkavállalóját.

Forrás: https://hvg.hu